Megelőző intézkedéseket hoznak a kockázati tőkealapok is a koronavírus miatt. Egyes vállalatoknál megtiltottak minden utazást Ázsiába, míg más alapkezelők átmenetileg csak virtuálisan hajlandók meetingelni – írja a CNBC.
Soha nem volt még annyi megtakarítása a magyar lakosságnak, mint 2019 végén: átlépte a háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 60 ezer milliárd forintot. Ahogy sejtettük, tarolt tavaly a szuperállampapír: 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint pedig folyószámlán. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott. Ha az állampapír-forgalmazástól eltekintünk, a friss MNB-adatokból kitűnik a pénzügyi szektor egyre vérszegényebb teljesítménye a megtakarítások gyűjtésében. A piac szereplői március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciánk öngondoskodási kerekasztal-beszélgetésén fogják értékelni a helyzetet.
Összesen 120 milliárd eurónyi tőke áramlott tavaly európai ESG-alapokba, egyre több befektető keresi a zöld és etikus befektetési lehetőségeket – írja a Bloomberg.
Hatalmas összeget, közel 3 milliárd dollárt veszített a Templeton globális kötvényalapja kezelt vagyonából 2019 negyedik negyedévében, miután tavalyi 0,6%-os hozamával a hasonló kötvényalapok 90%-át alulteljesítette – számolt be a Bloomberg.
Rekord összegű pénzt gyűjtött ügyfeleitől a világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock tavaly, összesen 429 milliárd dollárt – írja a Financial Times.
Írt egy 15 pontból álló listát Doug Kass, a Seabreeze Partners Management alapkezelő elnöke olyan potenciális eseményekről, melyeknek jelentős politikai és gazdaság hatásai lehetnek 2020-ban. A magát „igazságkereső cinikusnak” tartó befektető csupa olyan eshetőséget sorolt fel, melynek előfordulási valószínűsége a szélesebb szakmai konszenzus szerint nagyon alacsony, viszont ő úgy véli, hogy valójában "több mint 50%."
Egy EU-s szabályozás és a rekordalacsony hozamkörnyezet lényegében lehetetlenné tette a pénzpiaci alapoknak, hogy érdemi hozamot termeljenek, így a portfóliók nagy része egyszerűen átalakult rövid kötvényalappá tavaly. A lépés a legtöbb alapnak nem sokat segített: a nulla körüli hozamok és a lakossági állampapírok miatt a kötvényalapok és a pénzpiaci alapok már együttesen kevesebb pénzt kezelnek, mint korábban a kettő külön-külön. Csak 2019-ben mintegy 250 milliárd forint hagyta ott ezt a két eszközosztályt, a csökkenő tendencia pedig aligha fordul a laza monetáris politika világában. Bár még mindig lehet a lakossági állampapírokat túlszárnyaló hozamot elérni kötvényalapokkal, a jól teljesítő portfóliók lényegesen kockázatosabbak egy állampapírnál. Volt ugyanis nyolc olyan kötvényalap, amely 7% fölötti hozamot hozott.
Éveken át ömlött a pénz az ingatlanalapokba, ahogy az alacsony hozamkörnyezetben kifejezetten népszerűvé vált ez a befektetési forma; a pénzpiaci, vegyes és kötvényalapokat is megelőzve az ingatlanalapok nőtték ki magukat a legnagyobb kategóriává a befektetési alapokon belül. Aztán jött az MNB likviditást korlátozó szabályozása és a szuperállampapír, ennek a két intézkedésnek köszönhetően pedig közel 175 milliárd forint hagyta ott az ingatlanalapokat néhány hónap alatt. Katasztrófa azért nem történt, az alapokban még mindig maradt több mint 1500 milliárd forint, ami részben annak is köszönhető, hogy egyelőre többnyire felülteljesítik ezek az eszközök az állampapírokat, de nagyon úgy néz ki, hogy az ingatlanmánia – legalábbis a befektetési alapok körében – lecsengőben van.
Váratlanul nyugodt volt a 2019-es év befektetői szempontból; a világ két legnagyobb gazdasága közti kereskedelmi háború csillapodott, a jegybankok váratlanul világszerte felfüggesztették a szigorítást és teljesen egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok elnöke mindent képes megtenni azért, hogy az általa vezetett ország rekordhosszú gazdasági növekedését minél tovább kihúzza. 2020 várhatóan nem fog változást hozni ezen a téren egészen novemberig, amikor sor kerül az elnökválasztásra; attól függően, hogy ki nyeri ezt meg, az amerikai tőzsdék tovább ralizhatnak vagy nagyot bukhatnak, ez pedig kihatással lehet szinte minden piacra a világon. Megnéztük, mibe lesz érdemes fektetni 2020-ban.
Több csapás is érte idén a hazai ingatlanalapok piacát: májusban a visszaváltási idő meghosszabbítása, júniusban pedig a szuperállampapír piacra dobása okozott nagy törést. A befektetés, amely június előtt közel két évig hónapról hónapra csak szívta magába a pénzt, mostanra súlyos tízmilliárdokat veszít. Mindezt a lakosság oldaláról, mert ők azok, akik április vége óta folyamatosan veszik ki a pénzüket, nagy valószínűséggel azért, hogy helyette szuperállampapírt vegyenek.
Mindent átír az ipar 4.0, digitalizáció, a mobilkommunikációs eszközök, és az 5G hálózatok evolúciója a világban, több üzleti szegmens robbanásszerű fejlődés kapujában áll. Munkácsi Dávid, a Generali Alapkezelő portfóliómenedzsere a következő években olyan új sikercégek megjelenésére számít, mint az Apple és a Microsoft, melyek épp az ipari fejlődés és a mobilkommunikációs hálózatok előző szakaszának legnagyobb nyertesei. A szakértő szerint ma az ezeket a trendeket magába foglaló tematikus alappal bőven verhető a szuperállampapír által ígért hozam.
Közös tőkealapot hoz létre az MFB Csoport leányvállalata, a tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt. és az ázsiai Chi Fu Investment Group. A 200 millió euró méretű magántőkealap a hazai érett kis- és közepes vállalkozások további fejlődését, beruházásait, befektetéseit szeretné finanszírozni átlagosan 5-25 millió euró közötti mértékben - derül ki az MFB közleményéből.
A kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások haladásával enyhül a feszültség a fejlett tőkepiacokon, egy esetleges megállapodás pedig szép löketet adhat egy komolyabb Mikulás-ralinak az év végére. A magyar befektetési alapokat kezelő profi portfóliómenedzserek többsége óvatos optimizmussal várja a decembert, hiszen bár a jelek egyelőre biztatók, számos kockázati tényező miatt megismétlődhet a tavaly év végi tőkepiaci zuhanás.
A kínai Ant Financial 1 milliárd dolláros fintech alapot hoz létre, mely elsősorban dél-kelet-ázsiai, indiai fintechekbe fektet majd.
Elképesztő pénzek áramlanak ki a brit abszolút hozamú alapokból, miután a kategória jó ideje nem tud érdemi hozamot felmutatni a befektetőknek – írja a Financial Times.
Tisztségviselői változás történt a Hold Alapkezelő Zrt-nél. Szabó László 2019. november 19-től a Felügyelőbizottság elnöke lesz és ezzel egy időben lemond az Alapkezelő Igazgatóságában betöltött tagságáról – derül ki a társaság közleményéből.
20 éves tapasztalatunk, hogy a Portfolio-t sok olvasó azért keresi fel, mert megalapozott pénzügyi döntéseket szeretne hozni - ebben pedig híreink, elemzéseink (adatszolgáltatásainkkal fűszerezve) határozott támaszt jelentenek. Mostantól a teljesen megújult, funkcióiban megerősített befektetésialap-kereső is ezt szolgálja.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
